Nem csak hímzés

Nem is olyan régen volt a nagy nap, mikor dobogó szívünkkel a torkunkban, félve és izgulva nekiindultunk a nagy napnak, csokival, vízzel, több tollal és reménnyel, hiszen bele kellett vágnunk az érettségi nagy feladatába. Azt gondolom ezt a napot egy ember sem felejti el, hiszen talán azt mondhatjuk, ez a gyerekkorunk valódi lezáró napja, hiszen életünk egyik első nehéz és nagy feladata, ami alapvetően meghatározza a további lehetőségeinket, legalábbis mi akkor így éreztük.

Közel húsz éve volt az a nap, amikor én ennek az egésznek nekiindultam huszonöt osztálytársammal és másik közel kilencven évfolyamtársammal. Így visszagondolva hatalmas élmény volt az a nap. Mindenki bátorította a másikat, segítő kezet nyújtott, mindegy volt, hogy közvetlen osztálytárs, vagy épp csak évfolyamtárs. Ugyanúgy járt mindenkinek a közös drukk és a segítség is. Persze aztán az érettségi bankett sem volt kisebb élmény, hol szintén mindenki együtt örült a saját egyéni sikerének és a többiek sikerének egyaránt.

Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a közelgő osztálytalálkozó legyen egy nagy évfolyamtalálkozó, csakúgy, mint annak idején azon a bizonyos napon. Abban is megegyeztünk, hogy legyen egy olyan póló ennek az évfolyamtalálkozónak az emléke, amelyet közösen alakítunk ki. Ez gyorsan sikertörténet is lett, egy valóban egyedi és tökéletes minta került kialakításra, szinte mindenki véleménye alapján, ami bizony a mi világban nagy szó. A kivitelezés azonban fejtörést okozott, hiszen a tanárokkal együtt közel százharminc póló lenyomására volt szükség. Az egyik ismerősöm a hímezd.hu csapatát ajánlotta, de nem tudtuk, hogy csak hímzést, vagy lenyomat készítését is vállalják-e. Nagy örömünkre tudtak nekünk segíteni. Nem is akárhogy! Tökéletesen sikerült a nagy nap és a pólók is. Meg is beszéltük, hogy öt év múlva is ugyanígy összevontan tartjuk majd a találkozó napját, mint annak idején az érettségi utáni örömünnepet.